Toron
Jó húsz évezrede, az Ötödkor hajnalán hatalmas flotta futott be a Riegoy-öbölbe. A hajó kessze napnyugatról, Calowynről jöttek, építőik kultúrája sokkal fejletebb volt Észak-Ynev őslakóiénál. A fehér hajú, gleccserkék szemű harcosok elözönlötték e területet, egészen a Sheral-hegységig. A helybéliek - a crantai királyság alattvalói - elkeseredetten küzdöttek, de alig egy évtized alatt vereséget szenvedtek, és kénytelenek voltak alávetni magukat a kyrek akaratának.
A századok során, ahogy a hajdanvolt Cranta népének vére elkeveredett a hódítókéval, feledésbe merültek a sérelmek, s Kyria felvirágzott. Gazdagsága párját ritkította: városok, kikötők épültek, a tartományokat pompás úthálózat kötötte össze. A hatalmat a császár, az anyrok - vagyis papok - és a Hatalmasok - a birodalom mágusai - együtesen gyakorolták, ám ők váltig őrizték vérük tisztaságát. A Hatalmasok tanácsának élén a legfelsőbb papi méltósággal is felruházott, tizenegyedik anyrként emlegetett uralkodó állt.
Kyria tíz tartományra - Adwilron, Enrawell, Freiglund, Giffitha, Keilor, Kyall, Rualan, Toron, Vindoria, Zighroat - oszlott. E területeket egy-egy herceg, anyr és tíz Hatalmas kormányozta. Enrawell, a birodalmi főváros a mai Erigow helyén állhatott, és az akkori világ igazi csodájának számított. Itt épült meg a Csaták Palotája, a Kristálykönyvtár, az Őselemek Szentélye és a Jendari Aréna.
A birodalom virágzását sokáig semmi sem zavarta. A Sheral lejtőin előforduló határvillongások csak arra voltak elegendők, hogy a harciasabb fiatalok kalandvágyát kielégítsék, Úgy tűnt, Kyria az örökkévalóágig fennmarad.
Mintegy hatezer évvel ezelőtt aztán Orwella istennő - aki utóbb a pyarroni pantheon Kitaszítottjaként vált ismertté - megszegte az Ősi Egyezményt, székhelyét az Elsődleges Anyagi Síkra tette át, és a birodalom vesztére tört. Magához hívta sötétben teremtett, titokban rejtegetett szolgáit, az orkokat és a goblinokat. Egy tartomány, amely később az Elátkozott Vidék nevet kapta, helyet adott papjainak és teremtményeinek. A császár és tanácsadói későn figyeltek fel a fenyegetésre, és rosszul mérték fel a helyzetet, mikor lekicsinyelték. A fellángoló háború ötszáz éven át tombolt, és a birodalom minden tartalékát felemésztette. Toron tartomány Hatalmasainak lázadása, Orwellához pártolása szinte reménytelenné tette a további küzdelmet.
A birodalom a széthullás küszöbén állt, mikor maguk a Hatalmasok is két pártra szakadtak. A Tanács egyik fele Calowynre távozott a Kristálykönyvtár anyagával, míg társaik a Rettenet Asszonyával való leszámolás mellett döntöttek. A véget azonban sem a gra-tinoli csatában (Pyarron előtt 3012) aratott kyr győzelem, sem a mágusok vereséggel felérő diadala nem odázhatta soká. Noha Orwella a Külső Sötétségbe taszíttatott, a birodalom dicsősége is elenyészett: a megmaradt tíz anyr az utolsó császárral, Shri-En Igronnal együtt a Változások Síkjára menekült a zűrzavar elől. Odaát a legenda szerint roppant tornyot emeltek, és maguk köré gyűjtöttek, síron túli léttel ajándékoztak meg minden csatában elesett kyr harcost. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
