Toron
Vissza az országokhoz
Bevezető
Mit érdemes tudniuk a kalandozóknak Észak rettegett birodalmáról, a mérhetetlen hatalom, az intrikák és a háborúk országáról? Mindenképpen többet az unalomig ismételt, tartalmatlanra koptatott közhelyeknél. Toron nem a gonosz métely hazája, az Ynev testét rágó sötét féreg; aki ezt hiszi, tévedésben van, egyoldalú módon fekete fehérben látja a világot.
Ami nagyon fontos, és amivel mindenkinek tisztában kell lennie: Toron - ha eltorzult formában is, de - kyr hagyományokat követő, kyr uralkodóréteg vezette állam. A kyrek nem emberek! Ők egy másik faj, egy másik kontinensről, akik másként gondolkodnak, mint mi, még ha az együtt eltöltött ezredévek hatással is voltak mindkét félre. Ők egy érzékenyebb, érzelmesebb, indulatosabb nép, akikben megvan, megvolt az elhivatottság és a tehetség egy korszakos világbirodalom felépítésére, irányítására.
Ugyanakkor ők is gyarló lények, mérhetetlen büszkeséggel, lenyűgöző kultúrával; gondolkodásuk és racionalizmusuk alapjául emberi fogalmak szerint nehezen értékelhető logika szolgál. Régi dicsőségük eltűnt, városaik leomlottak, földjeiket jövevénynépek szántják, s nekik alkalmazkodni kellett az új feltételekhez - de a saját logikájuk alapján. Ez a balszerencsés történelem, megerőszakolt kultúra, gőg, hatalomvágy, sorsüldözöttségi érzés a kétségtelenül meglévő hatalom tudatával párosulva hozta létre azt a birodalmat, mely magát az egyetemes kyr kultúra örökösének és felvirágoztatójának tartja.
Toron dekadens császárság, ahol a kifinomult, ősi hagyományokon nyugvó kultúra átfedésbe került azzal az erkölcsiséggel, amit egy hajdan jelentéktelen, mára azonban csaknem egyeduralkodóvá vált kyr istenség, a Háromfejű Tharr papjai és prófétái hirdetnek. Az Északi Szövetség számos bölcse foglalkozott már Tharr megváltozott szerepkörével, de ez mit sem változtat a birodalom jelenlegi politikáján, életvitelén és társadalmán.
A mai Toron olyan nagyhatalom, amely minden ízben egy letűnt kultúra visszaállítására rendezkedett be; s ennek a kultúrának mítoszai és legendái a múlt dicsőségét, a háborút, a hódítást, a korlátok nélküli nagyravágyást magasztalják.
Gyakran elhangzik a vád: Toron gonosz, velejéig romlott állam, fekély Ynev testén, amit tűzzel-vassal el kell pusztítani. Az Északi Szövetség szempontjából mindez akár igaz is lehet. De a birodalom lakóinak többsége még eszerint a megközelítés szerint sem nevezhető gonosznak. A toroni nép zömében egyszerű kereskedőkből, kézművesekből és parasztokból áll. Távol esik tőlük mindenfajta sötét praktika, egyszerűen az életben maradás foglalkoztatja őket; legfőbb céljuk, hogy ha tudják, minél jobb sorban tartsák családjukat. Az óriási tömeget alkotó rabszolgák sem mind feltétlenül romlott lelkű bűnözők.
A vezető rétegek gonoszsága is csupán nézőpont kérdése, jóllehet ez nem igazán segít áldozataikon. Saját erkölcseik, gondolkodásuk alapján ők egészen más tetteket tartanak elítélendőnek, gonosznak: a hagyományok felrúgását, a tiszteletlenséget, a család elárulását, megrablását, az engedetlenséget, a hitetlenséget. Az erő és fegyverek kultusza pedig előkelő helyet foglal el az Északi Szövetség tagállamainak értékrendjében is.
Tedd a kezed a szívedre, kalandozó; valóban annyira különbözünk egymástól mi, a jók, és ők, a gonoszak?
|